Fundamentum Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény


HÁZIREND

(átdolgozás alatt)

A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4. A tanulók iskolán kívüli magaviseletét elsősorban a szülők iránymutatása, nevelése szabja meg, de az iskola elvárja, hogy magatartásukat a Házirendben megfogalmazott szellemiség hassa át.

 

1.A házirend nyilvánossága

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

2. A házirend egy – egy példánya megtekinthető az iskola könyvtárában

·           az iskola igazgatójánál

·           az iskola igazgatóhelyetteseinél

·           az iskola nevelői szobájában

·           az iskola honlapján

3. A házirend egy példányát – a Ktv. előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:

·           a tanulókat osztályfőnöki órán

·           a szülőket szülői értekezleten

5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

·           a tanulókkal osztályfőnöki órán

·           a szülőkkel szülői értekezleten

6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, vagy helyettesétől.

 

2. Felvétel és beiratkozás

Az intézmény többcélú oktatási intézmény. Az intézmény szerkezete: óvoda, általános iskola, gimnázium és alapfokú művészeti iskola. Az intézmény óvodájába járó gyerekek automatikusan felvételt nyernek az iskola 1. évfolyamára. A 8. osztályt végzett tanulóink nem nyernek automatikusan felvételt a gimnázium 9. évfolyamára, hanem a központi felvételi eljárás keretében jelentkezhetnek oda.

 

Felvételi eljárás:

A Fundamentum Iskolába a felvétel nem automatikus, mivel nem állami fenntartású az intézmény.
A felvételi eljárás minden új, beiratkozó gyermekre vonatkozik az óvodában és az iskolában. Három része van:

1. Ismerkedés az iskolával, az iskola vezetőségével

Az érdeklődő szülők beszélgetnek az iskola vezetőségével, akik bemutatják intézményünk alapvető működését. A szülőknek lehetőségük van rá, hogy már itt eldöntsék, valóban a mi iskolánkba szeretnék-e járatni gyermeküket. Betekinthetnek az iskola alapdokumentumaiba, feltehetik azokat a kérdéseiket, amelyek segítik a további együttműködést.

Eközben már mi is tájékozódunk: elkérjük a gyermekek néhány füzetét, ellenőrzőjét, eredményeiről szóló okleveleket stb.


2. Ismerkedés a családdal

Amennyiben iskolánk megnyerte a szülők tetszését, előzetesen egyeztetett időpontban az iskola vezetősége elbeszélget a szülőkkel az iskola oktatási filozófiájáról, alapelveiről. A szülő mesélhet a diák családi hátteréről, hogy az iskola is megismerhesse a leendő diákot és környezetét. Itt a gyermekről szeretnénk többet megtudni, a szülők nevelési elveiről, és megbizonyosodni arról, hogy a továbbiakban létre tud jönni a kölcsönös együttműködés.


3.  Ismerkedés a diákkal - átjelentkező diák látogatása az osztályban

A gyermek 1-3 napra "beköltözik" az aktuális osztályba, és ő is aktív tagjává válik az osztály életének. Ezalatt a néhány nap alatt igyekszünk minél többen, minél többet megtudni a gyermek tanulási, magatartási, kapcsolati szokásairól. Ez idő alatt véglegesen, mindenki számára egyértelművé válik, hogy a gyermek be tud-e illeszkedni az adott közösségbe, és a további együttműködés lehetséges-e.

Ezek után, az addig összegyűjtött információk fényében, az igazgató meghozza a felvételről a döntést, melyet közöl a szülőkkel.

 

Tanulói jogok


1. Tájékozódás joga

Az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje mind a tanuló, mind a szülő számára megtekinthető az iskola könyvtárában, s az iskola honlapján.

A tanuló minden reá vonatkozó, az iskolában nyilvántartott adatát megismerheti, megnézheti, így ilyen igényét az osztályfőnökének jelezheti, aki legfeljebb 30 napon belül teljesíti a kérést.

Az iskola a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. §-a, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 106. §.-ban meghatározott adatokat tartja nyilván, és ezeket jogszerűen kezeli. A tanuló ehhez a nyilvántartáshoz megadott személyes adatait osztályfőnökének tájékoztatásával módosíthatja.

A tanuló folyamatosan értesül a naplóba bekerülő, őt érintő érdemjegyekről, bejegyzésekről. Az naplóba beírt késéseket, mulasztásokat csak az osztályfőnök igazolhatja.

Az osztályteremben és a tornateremben az osztályfőnök, szaktanterem esetén a szaktanár, az iskola területén és az iskola elektronikus felületén az igazgató engedélyével lehet információt megjeleníteni.

A Diákönkormányzat, az iskolai szülői szervezet tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától a tanulók legalább 25 %-át érintő kérdésben.

 

2. Személyiségi jog

Az iskolában minden személyt megillet

·           a személyiség szabad kibontakoztatásának joga,

·           az önrendelkezési joga,

·           az általános cselekvési szabadság joga,

·           a véleménynyilvánítás joga,

·           a magánélethez való jog.

A tanuló jogainak gyakorlása során nem korlátozhat másokat abban, hogy a jogaik érvényesüljenek, valamint a joggyakorlás során nem veszélyeztetheti a saját és társai, valamint az intézményben foglalkoztatottak egészségét, testi épségét és a művelődéshez, tanuláshoz való jog érvényesülését.

A tanuló önrendelkezési jogánál fogva maga dönti el, kiskorú tanulónál a szülői felügyeletet ellátó szülők közreműködésével, hogy jogaival él, vagy a tartózkodás mellett dönt.

A tanuló kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, szülői közösséghez, és legkésőbb harminc napon belül érdemi választ kap. Érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett személy véleménye, döntése és annak indoka.

Mindenkinek joga, hogy családi életét, származását magánügyének tartsa.

Kiskorú tanulónak a jogszabályban rögzített adatain túli adatait csak a szülő/gondviselő/ hozzájárulásával, nagykorú tanulóét saját hozzájárulásával kezelheti az iskola.

 

1.      A tantárgyválasztás joga

Fakultációk választása: a tanuló joga (kiskorú tanuló esetén a szülő hozzájárulásával), hogy válasszon a 11-12. évfolyamon tanulható választandó tantárgyak közül, melyek: a matematika, történelem, és magyar. Ezen kívül csak azokból a tárgyakból indul fakultáció ahol legalább 5 tanuló jelentkezett.  Ettől eltérő esetben a tanárral személyes egyeztetés alapján egyéni felkészítés történik az emelt szintű érettségire. A lista tartalmazza az adott tantárgyakat előreláthatóan tanító pedagógusok neveit. A választott tantárgy tanulására vonatkozó írásbeli igényt a tanulást megelőző tanévben legkésőbb május 20-ig lehet benyújtani az iskola igazgatójának. Indokolt esetben a választás módosítása kezdeményezhető írásban (kiskorú tanuló esetében szülői beleegyezéssel) az iskolavezetésnél szeptember 1-ig. Ha a választott tantárgy tanításának megkezdése után kapcsolódik be a tanuló a tantárgy tanulásába, akkor különbözeti vizsgát tesz. A választott tantárgyból félévkor és tanév végén osztályzatot kap a tanuló.

A "fakultációs" tantárgy tanulásának leadását az osztályozás után júniusban vagy augusztusban lehet kérelmezni a tanulónak (kiskorúság esetén szülői jóváhagyással), kivéve a rendes érettségi vizsga évében, amikor félévkor is kérhető a fakultáció leadása.

A tanuló az iskola pedagógiai programjában szereplő tantárgyból tehet érettségi vizsgát, ha teljesítette a tantárgy tantervi követelményeit, és tudását bizonyítványba beírt osztályzattal értékelték. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához kell benyújtani.

 

4. Kedvezményhez való jog

·OKTV (országos szintű verseny) alkalmával az I. forduló napjára felmentett a résztvevő tanuló.

·OKTV II. forduló napján és előtte 3 tanítási napra felmentett a tanuló.

·OKTV III. forduló (országos döntő) napján és előtte 5 tanítási napra felmentett a tanuló.

·Egyéb megyei vagy regionális szintű versenyen a verseny napjára felmentett a résztvevő tanuló.

·A versenyekre adott tanórai felmentések igazgatói engedéllyel módosulhatnak.

·Államilag elismert középfokú vagy felsőfokú írásbeli nyelvvizsgánál a vizsga napjára és előtte 1 nap

ra, illetve szóbeli nyelvvizsgánál a vizsga napjára és előtte 1 napra felmentett a tanuló a tanórák látogatása alól.

·Előrehozott érettségi vizsgáknál a vizsga napjára felmentett a tanuló a tanórák látogatása alól.

·Osztályozó vizsga esetén az írásbeli és a szóbeli vizsga napjára felmentést kaphat a tanuló a tanórák

látogatása alól.

·Osztálykirándulásra az osztályfőnök szervezésével 1 tanítási nap vehető igénybe. Amelyik tanuló

nem vesz részt osztályának kirándulásán, az iskolába köteles jönni.

5. Iskolai étkeztetés

A tanuló kérelmére igénybe veheti az iskolai ebédszolgáltatást. Igényét a tanév során jelenthetik a gazdasági irodában. A tanév során bármikor lehetőség van az ebéd igénylésére és lemondására, melynek szándékát előző nap reggel 9 óráig kell jelezni a gazdasági iroda felé. Az étkezés ellenértékét folyó hó 15-ig kell befizetni a gazdasági irodában.

Az ebéd igénybevétele óvodában ingyenes, általános iskolában, gimnáziumban 100%-os, 50 %-os térítésdíj-kedvezménnyel, vagy teljes összeg kifizetésével történik. Kedvezmények a következőek:

- a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló után.

- a 3 vagy többgyermekes családnál gyermekenként,

- a tartósan beteg vagy fogyatékos tanuló után.

 

A kedvezményezettséget szülői kérelemmel, határozattal, orvosi igazolással kell alátámasztani. Az étkezőben a rendbontó tanuló figyelmeztetésben részesül, majd külön étkeztetési lehetőséget kap.

 

6.Tanóra látogatása, tantárgyi értékelés alóli felmentés

Tanóra rendszeres látogatása alóli indokolt felmentést az iskola igazgatója adhat. A tanóra látogatása alóli felmentés szülői kérés vagy szakértői, gyámhivatali vélemény alapján történhet. Ha a tanulót felmentették a tanóra látogatása alól, akkor év végi osztályzatának megállapításához osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga az iskolában van, 3 fős vizsgabizottság előtt a vonatkozó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-78. §-ai alapján.

A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ebben az esetben a tanulóra speciális vizsgaeljárás vonatkozik.

A felmentési kérelem szeptember 15-ig, illetve február 15-ig nyújtható be az iskola vezetőjének.

Testnevelési foglalkozás alól felmentést a szakorvosi iratok alapján adhat, az erről szóló igazolást a tanuló az iskolavezetésnek nyújtja be szeptember 15-ig.

A teljesen felmentett diáknak a testnevelés órán jelen kell lennie; a gyógytestnevelési órán résztvevő tanuló felmentést kap az iskolai alaptantervű testnevelés óra látogatása alól abban az esetben, ha e helyett a kijelölt intézményben részt vesz a speciális foglalkozásokon.

 

7. Független vizsgabizottság előtti beszámolás joga

A tanuló (kiskorú tanuló szülői aláírással) a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be az igazgatónak, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván beszámolni valamilyen tantárgy követelményeiből. Ha mulasztás miatt kap engedélyt a tanuló osztályozó vizsga letételére, úgy az engedély megadását követő 5 munkanapon belül jelentheti be (kiskorúság esetén a szülő), ha független vizsgabizottságot kér. A vizsga egy kijelölt intézményben van a félév, a szorgalmi idő utolsó hetében. Javítóvizsga letétele is kérhető független vizsgabizottság előtt, a bizonyítvány átvétele után 15 napon belül.

 

8. Az egészségügyi felügyelethez való jog

Az iskola tanulói számára minden tanévben lehetőséget biztosít fogászati, szemészeti, hallás és belgyógyászati vizsgálaton való részvételre. A vizsgálat időpontjáról az osztályfőnök tájékoztat. A nagykorú tanuló, a kiskorú tanuló szülője írásban jelzi, ha az egészségügyi ellátást nem kívánja igénybe venni.

Az iskolai foglalkozáson jelentkező rosszullét, betegség esetén a rendelkező pedagógus elkülöníti a tanulót a társaitól, majd értesíti a szülőt, s döntése szerint a tanulót kísérettel az iskolaorvoshoz vagy a háziorvoshoz küldi, esetleg az ügyeletes orvost vagy a mentőszolgálatot értesíti. Ha a tanuló vagy a szülő tiltakozása esetén az orvosi vizsgálatra nem kerül sor, az iskola indokolt esetben a Gyermekjóléti Szolgálatot vagy az egészségügyi hatóságot (ÁNTSZ) értesíti.

 

9. Vendégtanulói jogviszony

A tanuló kérelmezheti, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése, nyelvtanulás, az érettségire való felkészülés céljából másik iskolában tanítási órán vagy osztályozó vizsgán vegyen részt. A kérelem kiterjedhet az érettségi vizsga letételére is. Ez irányú kérelmet a tanév megkezdésekor, szeptember 15-ig kell az iskola igazgatójának benyújtani.

 

10. Magántanulói jogviszony

A tanuló, a tanköteles tanuló szülőjének kérése vagy szakértői bizottság döntése alapján mentesülhet a mindennapi iskolába járástól. A kéréstől számítva 3 munkanapon belül az igazgató beszerzi az illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét. A szülői, tanulói döntés esetén a tanuló felkészítéséről nem az iskola gondoskodik, viszont a magántanuló osztályozó vizsgákon tesz eleget tanulmányi kötelezettségeinek. A magántanulóra ugyanazok a jogok és kötelességek érvényesek, mint a többi tanulóra.

A magántanulói jogviszonyra vonatkozó kérelmet, igazolást szeptember 15-ig kell az iskola igazgatójához továbbítani.  

 

11. Diákköri tevékenység joga

Diákkör (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) létrehozását bármely tanuló kezdeményezheti az iskola pedagógusainál. Legalább 8 tanuló kezdeményezése esetén az iskola anyagi és személyi lehetőségeitől függően megszervezheti a diákkört. A működő diákkörbe bármikor bekapcsolódhat a tanuló, illetőleg bármikor elhagyhatja. A foglalkozáson résztvevő megismeri és vállalja a foglalkozás rendjét.

Minden tanulónak lehetősége van a hét minden tanítási napján 1 órát sportolással töltenie, az órarendi órákon, illetve a délutáni tömegsport foglalkozáson, valamint a diáksportkör keretei között.

 

12. Iskolaváltás joga

Más iskolába való átlépésnél a tanuló (a kiskorú tanuló szülője) írásbeli értesítést nyújt be a régi iskola igazgatójának. Nem tanköteles tanuló a tanév bármely időszakában válthat iskolát, tanköteles diák csak akkor, ha valamely más középiskola átveszi.

Tanköteles tanulónak be kell mutatnia az átvételt teljesítő másik középiskola átvételi igazolását.

Az átlépő diák megkapja bizonyítványát (átvételi elismervény aláírásával) dolgozatfüzeteit, az évközi érdemjegyeiről szóló értesítést (A napló rá vonatkozó, igazgatói aláírással és az iskola pecsétjével hitelesített kinyomtatott naplóképét), oltási könyvét.

Iskolánkba történő átvételnél, a felvételi eljárást követően, a tanuló, kiskorú esetén a szülő a következő iratokkal fordul az iskolánk igazgatójához:

·           személyi igazolvány,

·           iskolai bizonyítvány,

·           ellenőrző könyv,

·           oltási könyv.

Átvétel esetén az igazgató dönt az átvételről, az osztályba sorolásról, a beszámolási kötelezettségről: emelt szintű képzés vállalását csak különbözeti vizsgával teljesítheti a jelentkező.

 

13.Eljárásindítás joga

A tanuló jogainak gyakorlásához szükséges információkat a diákönkormányzattól, osztályfőnökétől, iskolavezetéstől, vagy a gyermekvédelmi felelőstől kaphatja meg.

Ha a tanuló, a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen eljárást kíván kezdeményezni, akkor az igazgató az érintett személyek bevonásával egyeztetést hív össze. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre a tanuló, a szülő eljárást megindító kérelmet nyújthat be:

·           egyéni érdeksérelemre hivatkozva az iskola igazgatójához;

·           jogszabálysértésre hivatkozva, tanulói jogviszonyra és tanulói fegyelmi üggyel

kapcsolatosan Győr Város Önkormányzatának jegyzőjéhez.

 

 Egyeztető eljárás

A tanulónak a vele szemben indítandó fegyelmi eljárás esetén joga van egyeztető eljárás kezdeményezésére a 11/199. MKM rendelet 32.§-ának (1) – (3) bekezdése értelmében.

 

14. Sajátos helyzetű tanulók jogai

Az iskolába jelentkező sajátos helyzetű tanulók felvételéről az igazgató a felvételi eljárás lefolytatása után saját hatáskörében dönt

                        A tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön.

                        A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, az értékelés és a minősítés alól.

                        Az alapműveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

                        A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, illetve az érettségi vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. Az írásbeli beszámolókon lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló (vizsga) szóbeli beszámolóval (vizsgával) vagy a szóbeli beszámoló (vizsga) írásbeli beszámolóval (vizsgával) történő felváltását.

                        A tanulmányokkal összefüggő mentesítések iránti kérelmeket, írásban kell leadni az igazgatói titkárságon, az igazgató nevére címezve. A kérelemhez csatolni kell az esetleges orvosi, pszichológusi vagy egyéb szükséges szakvéleményt.

              A szülőt be kell vonni a szakértői és rehabilitációs vizsgálat előkészítésébe, illetve a döntéshozatalba.

                         

15. Diákképviselet joga

A tanuló joga, hogy választó és választható legyen diákképviseletbe. A diákok érdekeik védelmére, képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A létrehozás szándékáról tájékoztatja a diák a diákönkormányzatot segítő tanárt.

A diákönkormányzat az iskolai vonatkozó ügyeket iskolavezetési vagy diákönkormányzatot segítő tanári tájékoztatás útján ismeri meg, s ugyancsak a fenti úton juttathatja el véleményét az aktuális ügyekről.

Évente egy alkalommal a diákönkormányzat vezetőjének kezdeményezésére az iskola diákközgyűlést szervez. A kezdeményezést a tervezett közgyűlés kezdete előtt legalább 1 hónappal előbb kell jelezni az igazgatónak. Rendkívüli diákközgyűlést is kezdeményezhet a diákönkormányzat vezetője az iskola vezetőjénél.

A diákközgyűlésen a diák szavazatát titkosan adhatja le, amelyet választott 5 fős bizottság ellenőriz és számlál. A tanulói jogviszonyban álló tanulók több mint 50%-ának támogatása mellett válik érvényessé a közgyűlés elhatározása.

A diákönkormányzat éves munkatervet készít minden év szeptember végéig, amiben rögzíti a tanévre és a szünetekre tervezett programokat, és a DÖK elkészíti a tanévenkénti 1 tanítás nélküli munkanap programját, a tantestület véleményének kikérésével.

 

Szülők tájékoztatása

Az igazgató vagy az általa megbízott személy a Szülői Választmány ülésein, az osztályfőnök az osztály szülői értekezletein tájékoztatja a szülőket az iskola egészét vagy az egyes csoportokat érintő kérdésekről, feladatokról, a tanulók haladásáról, stb. A Szülői Választmány üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely melléklete a jelenléti ív. A szülői értekezleteken jelenléti ívet kell vezetni, az esetlegesen felmerülő problémákról az osztályfőnök köteles az iskolavezetést tájékoztatni.

A tanév során nyílt napot és tájékoztatót tartunk az iskola iránt érdeklődő az általános iskola 8. évfolyamát végző tanulók és szüleik részére.

Tanévenként legalább két alkalommal szülői értekezletet tartunk az iskolai munkatervben elfogadott időpontokban. A szülői értekezletek témáját az osztályfőnök határozza meg az osztályfőnöki munkaközösség és az iskolavezetés javaslatai, ajánlásai alapján. A szülői értekezletre témát javasolhatnak a szülők, a diákok és a szaktanárok is. Az osztályok szülői munkaközösségének képviselőit (2-3 fő) a tanév első szülői értekezletén a szülők demokratikusan választják meg maguk közül.

A fogadóórákon a szülők minden olyan tanárt megkereshetnek, akik gyermekük nevelésében, oktatásában közreműködnek. A szülők a szaktanárokat, illetve az osztályfőnököket előzetes egyeztetés alapján, a honlapon megjelölt módon kereshetik meg.

Az iskola feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára jogai gyakorlásához, illetve, hogy a szülőt segítse kötelessége teljesítésében.

A szülők jogaiknak személyesen, meghatalmazott képviselő útján vagy a Szülői Választmányon keresztül szerezhetnek érvényt.

A szülők írásbeli feljegyzéseire, megkereséseire 22 munkanapon belül érdemi választ kell adni. A kérdést írásos formában az igazgatói titkárságon kell leadnia, az átvételről elismervény kérhető.

Minden szülő joga, hogy az iskola által meghirdetett nyilvános programokon, amelyekre meghívást kapott, jelen lehessen .

 

A tanulók jutalmazása

 Az a tanuló, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan ő eredményt ér el, közösségi munkát végez, versenyeken vesz részt, hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, jutalomban részesül. 

A jutalom szóban lehet:

- igazgatói dicséret a havi közös áhítaton

A jutalom írásban lehet:

·           szaktanári dicséret,

·           osztályfőnöki dicséret,

·           igazgatói dicséret,

·           nevelőtestületi dicséret,

·           „Az ISKOLA tanulója” cím, amennyiben a tanulónak 8 éven át minden év végi

osztályzata jeles és magatartása példás. Ez egy egyszeri 30.000 Ft-os pénzjutalommal jár.

 

A MOTIVÁCIÓS RENDSZER EBBEN AZ ÉVBEN FELFÜGGESZTÉSRE KERÜL

Motivációs rendszer 1-4. évfolyamon

Pozitív motiváció:

1.-2. osztályban a gyermekek pillangókat, 3.-4. osztályban pedig pontokat gyűjthetnek a jó magaviseletért, keresztényi magatartásért, szorgalomért, tanulmányi szereplésért. A pillangók/pontok nem egyesével gyűlnek, hanem egy-egy jó dologért egyszerre többet kaphatnak a tanulók. Minden tanórán, sőt szünetben is gyűjthetik egy hónapon keresztül, majd havonta egy alkalommal az iskola „vásárlós boltjában” valódi, számukra értékes játékokat vehetnek ezeken. Akinek marad pillangója/pontja a vásárlás után, azt megőrzi, és a további gyűjtést onnan folytatja.

Kéthavonta privilégiumos kiránduláson vehet részt az a kisgyermek, aki az alábbi feltételeket teljesíti:                                              

·           minden nap tiszta, rendes pad

·           maximum 10 könnycsepp/vonás hetente

·           havi igét időben felmondja

·           heti 2 jócselekedetet véghezvisz

·           szorgalmi feladatokat készít

·           kiselőadást tart egy őt érdeklő témában

·           (1.-2. osztályban kb. 3-4 perc, 3.-4. osztályban 5-6 perc)

·           3.-4. osztályban plusz egy bibliai kiselőadás (4-5 perc)

 Aki mindezeket teljesíti, 3.-4. osztályban még egy jutalmat kap a privilégium mellé, hogy 4 órában kistanító lehet. (Az órai céljait előre meg kell csinálnia.)

Negatív motiváció:

1.-2. osztályban könnycseppeket, 3.-4. osztályban vonásokat kapnak a gyermekek, ha magatartásuk kifogásolható. A negatív dolgokért egyszerre csak egy vonás kapható.

Abban az esetben, ha a felszerelésük hiányzik, egyszerre 3 könnycseppet/vonást kapnak, vagy egyéb nagyobb vétségért is lehet egyszerre több könnycseppet/vonást kapni. (PL: verekedés) Minden nap tiszta lappal indul minden gyermek, csak az egy nap alatt összegyűjtött könnycseppek/vonások számítanak. Ha egy nap alatt 4 könnycsepp/vonás gyűlt össze, akkor másnap az a gyermek 5 percig büntetésben áll a regenerációs (hosszú) szünetben. Ha 5 könnycseppje/vonása van, akkor 10 perc a büntetés időtartama, és minden újabb könnycsepp/vonás 5 percet tesz hozzá ehhez. Ha azonban egy nap alatt 8 könnycsepp/vonás összegyűlik, akkor aznap szaktanári figyelmeztetőt kap ezért a gyermek.

 

A beírások rendszere a következő:

·           1.-3. beírás: szaktanári figyelmeztetés

·           4. beírás: osztályfőnöki figyelmeztetés (szülőnek be kell jönni)

·           5. beírás: osztályfőnöki intő (szülőnek be kell jönni)

·           6. beírás: osztályfőnöki megrovás (szülőnek be kell jönni)

·           7. beírás: igazgatói figyelmeztetés (az igazgató hívja be mindkét szülőt)

·           8. beírás: igazgatói intő (az igazgató behívja a szülőket)

·           9. beírás: igazgatói fegyelmi eljárás indul a gyermek ellen

Ha valakinek hiányzik az egész házi feladata, egyest kap az adott tantárgyból.

 

 

A MOTIVÁCIÓS RENDSZER EBBEN AZ ÉVBEN FELFÜGGESZTÉSRE KERÜL

Motivációs rendszer 5-8. évfolyamon

Pozitív motiváció:

privilégium A privilégium arra az elvre épül, hogy aki többet teljesít, annak több is jár.
A tanév folyamán minden hónapban szerezhetnek a tanulók egy privilégiumot, amit aztán fel is használhatnak, vagy akár gyűjthetnek a nagyobb jutalomért.

A privilégium feltétele:

·           Két kiselőadás tartása. Ötödik osztályban szabadon választott témában egy előadás, de

hatodiktól csak szaktárgyi témakörben.

·           Egy kiselőadás bibliai történetről tanulsággal.

·           Havi igevers felmondása.

Nem mehet privilégiumra az, akinek bár már megtartotta a kiselőadását, de abban a hónapban több vonása volt 15-nél, ill. az adott hónapban szaktanári figyelmeztetést kapott.

Akinek egész hónapban nincs egy vonása sem, az szaktanári dicséretet kap.

3 szaktanári dicséret egy osztályfőnöki dicséret. 3 osztályfőnöki dicséret egy igazgatói dicséret. Akinek igazgatói dicsérete van, esélyes az év végi nevelőtestületi dicséretre.

Pontozás:minden pozitív megnyilvánulást értékelünk: szorgalmi házi feladatokat, segítőkészséget stb...
Jutalma: vásárlás az iskolaboltból

.Dicsérő tábla: azokat tesszük fel, akik plusz feladatokat vállalnak fel, mint például báb misszióban való részvétel, külföldi misszió, versenyekben való részvétel, stb.

Negatív motiváció:

5.-8. osztályban vonásokat kapnak a gyermekek, ha nem keresztényi módon viselkednek, vagy a felszerelésük hiányzik. Általában a negatív dolgokért egyszerre csak egy vonás kapható. Nagyobb vétségért azonban lehet egyszerre több könnycseppet/vonást kapni (Pl: verekedés).

Minden héten tiszta lappal indul minden gyermek, csak az egy hét alatt összegyűjtött vonások számítanak. Ha egy hét alatt 8 könnycsepp/vonás összegyűlik, akkor szaktanári figyelmeztetőt kap ezért a gyermek.

 

A beírások rendszere a következő:

·           1.-3. beírás: szaktanári figyelmeztetés

·           4. beírás: osztályfőnöki figyelmeztetés (szülőnek be kell jönni)

·           5. beírás: osztályfőnöki intő (szülőnek be kell jönni)

·           6. beírás: osztályfőnöki megrovás (szülőnek be kell jönni)

·           7. igazgatói figyelmeztetés (az igazgató hívja be mindkét szülőt)

·           8. Igazgatói intő (az igazgató behívja a szülőket)

·           9. beírás: igazgatói fegyelmi eljárás indul a gyermek ellen

Ha valakinek egy adott hónapban egy szaktanári figyelmeztetője van, csak 4-es lehet a magatartás jegye. Ha kettő vagy három szaktanári figyelmeztetője, vagy akár osztályfőnöki figyelmeztetője van, már csak 3-as lehet a magatartás jegye. Igazgatói figyelmeztetés esetén a magatartás jegye 2-es. Félévi és év végi osztályzatnál a havi jegyek átlagai számítanak.

Ha valakinek hiányzik az egész házi feladata, egyest kap az adott tantárgyból.

 

A MOTIVÁCIÓS RENDSZER EBBEN AZ ÉVBEN FELFÜGGESZTÉSRE KERÜL

Motivációs rendszer gimnázium 9-12. évfolyamán

Pozitív motiváció:

Osztályonként havonta egyszer az osztályfőnökkel, vagy választott pedagógussal étterembe mehetnek tanítás után, ha az adott hónapban a jó teljesítmény mellett semmilyen fegyelmi kihágás (beleértve a késéseket is) nem történt.

A kiemelkedően teljesítők neve és fotója egy”Akikre büszkék lehetünk”nevű táblára kerüljön. Főképp, akik versenyeket nyertek.

A legtöbb versenyt nyert gyerekek anyagi támogatást nyerhetnek külföldi utakra.

A legjobb tanulmányi átlaggal rendelkező osztály (4,0 átlagtól) egy plusz napot elmehet tanulmányi kirándulásra, szabadon választott úti céllal (9-11évfolyam).

Negatív motiváció:          

a beírások rendszere megegyezik az általános iskola 5-8. osztálynál leírtakkal.

 

Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi előírások

Minden tanuló magatartásával óvja saját és társai, az iskolai alkalmazottak testi épségét, egészségét, és sajátítsa el, illetve alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlelt.

1.        A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök munka,- balesetvédelmi,- és tűzvédelmi oktatásban részesítik, ezt a naplóban is rögzítik.

2.        Munka és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat munkakezdés előtt:

·           a technika tanár

·           testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő

·           fizika és kémiai kísérleteket végző tanár

·           kirándulások előtt a kirándulást szervező pedagógus

3.        Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett kérdésekkel meg kell győződni.

4.        A balesetek megelőzése végett az iskola bútoraira, ablakpárkányaira, fűtőtesteire felülni, illetve felállni, valamint az ablakokon, teraszon kihajolni, lépcsőkorlátra ülni, tárgyakat az ablakon kidobálni nem szabad.

5.        A tanulói balesetbiztosítás megkötése ajánlott.

6.        A tanuló- és gyermekbaleseteket a 11/1994. (VI.8.) MKM. Rend. 2. Sz. mellékletében előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

 

Tárgyi felelősség

Az iskola területén, épületeiben minden személy köteles a közösségi tulajdont védeni, a felszereléseket rendeltetésszerűen használni, az energiával takarékoskodni. A talált tárgyakat az iskolatitkárságon kérjük leadni.

Minden tanulónak tisztán kell tartania azt az asztalt, padot, széket, amelyet használ a foglalkozáson, és törekednie kell az iskola tisztán tartására. A tanulók osztálytermeiket osztályfőnökük egyetértésével dekorálhatják, de a díszítések csak a falak és iskola-berendezések károsítása nélkül helyezhetők el. Az osztályok igazgatói engedéllyel kifesthetik az osztálytermet, de azt fehér falakkal adják át érettségi előtt a következő osztálynak.

Tanulói károkozásnál Magyarország Polgári Törvénykönyvének a szabályai érvényesek.

 

A tanulók kötelességei

Minden tanuló az iskola közösség tagja. Ebből fakadóan kötelessége, hogy

·azonosuljon az iskola, osztály célkitűzéseivel,

·választott tisztségét, megbízatását lelkiismeretesen végezze,

·egyénileg felelős a tantermek, a folyosók, a tornaterem, ebédlő és az iskola környezetének tisztaságáért, az iskola felszerelésének megőrzéséért, védelméért,

·a pedagógusok utasításait, kéréseit köteles figyelembe venni, annak engedelmeskedni,

·az iskola tanárainak, dolgozóinak és tanulótársainak emberi méltóságát tiszteletben kell tartania.

·minden tanítási órán felkészülten megjelenni;

·minden tanítási órára köteles elhozni az ellenőrző könyvet, a leckekönyvet és a tanítási órához szükséges eszközöket; (A testnevelés és rajz órákon a felszerelés nélkül megjelenő tanuló nem tudja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét, ezért a pedagógus órai munkáját egyesre értékelheti. 

·a tanuló a felszerelés hiánya miatt nem mehet vissza az osztályterembe (hetes ellenőrzi a felszerelést)

·köteles a kötelező és a választott tanórákon és foglalkozásokon részt venni, fegyelmezetten dolgozni;

·köteles önfegyelmet gyakorolni, hogy tanárait és társait ne zavarja a tanórai munkában;

·köteles az épületben tartózkodó felnőttet minden esetben a napszaknak megfelelően üdvözölni,

·A tájékoztató /ellenőrző könyv/ füzet hivatalos írat, ennek rongálása, firkálása tilos. Az ellenőrzőbe történő bejegyzéseket havonta köteles a diák a szülőkkel aláíratni. Az ellenőrzés huzamosabb hiánya esetén az osztályfőnök felhívja a szülők figyelmét mulasztásukra. A tájékoztató füzet elvesztését jelenteni kell az osztályfőnöknek, és a pótlását fizetni kell, melynek ára 1000 forint.

·A tanuló köteles a térítési díjat /ebéd, tankönyv/ a meghatározott határidőig befizetni.

·Minden nap 800 – 820-ig köteles részt venni az osztályonként megszervezett áhítaton.

·Köteles a mulasztásokat a következő órára pótolni, hosszabb mulasztás esetén a tanár által megadott időpontig;

·A keresztény értékrendnek megfelelő magatartás

 

Fegyelmi szabályok

Annak a tanulónak, aki

·           tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

·           vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

·           tanárának, nevelőjének engedetlen az alábbiakban leírt következményekkel kell

számolnia:

Szóban:

·           észrevétel-megbeszélés

·           dorgálás, feddés

·           határozott rendreutasítás         

Írásban:

Először szóban figyelmeztetjük a gyermeket, ha a szóbeli figyelmeztetés nem vezet eredményre, vagy a házirendben megszabott szabályokat áthágnak. Általában a negatív dolgokért egyszerre csak egy elmarasztalás kapható. Nagyobb vétségért azonban lehet egyszerre magasabb fokozatú elmarasztalást kapni, vagy egyből szaktanárit, osztályfőnökit, stb, a vétség súlyosságától függően. (pld: verekedés).

Minden nap tiszta lappal indul minden gyermek.

A fegyelmi intézkedések rendszere a következő:

Minden fegyelmi fokozatot be kell írni a gyermek ellenőrzőjébe.

3 szaktanári figyelmeztetés után a

·           4. beírás: osztályfőnöki figyelmeztetés (szülőnek be kell jönni)

·           5. beírás: osztályfőnöki intő (szülőnek be kell jönni)

·           6. beírás: osztályfőnöki megrovás (szülőnek be kell jönni)

·           7. beírás: igazgatói figyelmeztetés (az igazgató hívja be mindkét szülőt)

·           8. beírás: fegyelmi eljárás indul a gyermek ellen

Ha valakinek egy adott hónapban egy szaktanári figyelmeztetője van, csak 4-es lehet a magatartás jegye. Ha kettő vagy három szaktanári figyelmeztetője, vagy akár osztályfőnöki figyelmeztetője van, már csak 3-as lehet a magatartás jegye. Igazgatói figyelmeztetés esetén a magatartás jegye 2-es. Félévi és év végi osztályzatnál a havi jegyek átlagai számítanak.

 

Azt a tanulót, aki magatartásával zavarja a közösséget, sorozatosan megszegi a Házirendet, az iskolai rendezvényektől (osztálykirándulás, klubdélután, suli-buli, szabadtéri programok, stb.) eltilthatja a tantestület.

Külön elbírálás alá esik, ha valakinek hiányzik az egész házi feladata. Ebben az esetben egyest kap az adott tantárgyból.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

·           az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása

·           szexuális molesztálás, zaklatás

·           egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) fogyasztása

·           szándékos károkozás

·           lopás

·           az iskola területének engedély nélkül történő elhagyása

·           az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

·           ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselek

ménynek minősül

·         A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható.  A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

A törvényben meghatározott esetekben a fegyelmi tárgyalástegyeztető eljárás előzheti meg.

A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számítva 10 munkanapon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre.

Fegyelmi eljárás rendje a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61. §-ai alapján történik.

Fegyelmi tárgyalás határozata szerint a fegyelmi büntetés lehet:

·      megrovás;

·      szigorú megrovás;

·      kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása;

·      áthelyezés másik osztályba, iskolába;

·      eltiltás a tanév folytatásától (nem tankötelesnél);  kizárás az iskolából (nem tankötelesnél).

Az iskolai munkarend

1.      A tanév rendjét a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma határozza meg.

2.      Az iskolában a tanítás reggel 800 órakor kezdődik. A tanulóknak 730 és 750 között kell az iskolába beérkezniük. A 800 óra után érkezők leadják az ellenőrzőt az órát tartó tanárnak, aki beírja a késést. A nulladik óra 7:30-kor kezdődik. Erre az órára 7:25-ig kell az iskolába beérni.

 

3.      Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanórák előtti és utáni felügyeletet. Az ügyeletes tanárok ügyelete 720-tól 14 óráig tart.

4.      1700 órától csak az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulók tartózkodhatnak az épületben, felügyeletük a művészettanárok feladata. Az iskola területén felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat 730 és 1700 óra között.

5.      Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola épületét. Indokolt esetben (szülő előzetes írásbeli kérelme alapján) csak az osztályfőnök, napközis tanár engedélyével lehet igazoltan távozni, a 18 év feletti tanulók kivételével.

A tanítás a törvény szerint az általános iskolában minden nap délután 4 óráig tart. A gyermekeknek ebben az időben az intézményben kell tartózkodniuk. Ez alól kivétel, ha a gyermek írásos engedéllyel rendelkezik az iskola elhagyását illetően. Ennek módja: Ha a szülő bizonyos napokon 4 óra előtt szeretné gyermekét elvinni (vagy elkérni) az iskolából kérvényt kell írnia az igazgatónak, - indoklással együtt, pontosan megjelölve a napokat és az időpontot is. Ez után az igazgató a kérések elbírálása után határozatban értesíti a szülőket az engedélyről, majd tájékoztatja arról az osztályfőnököket és a napközis tanárokat is. Az engedélyt az igazgató a szaktanárok és az osztályfőnök kérésére hatályon kívül helyezheti, ha a tanuló tanulmányi eredménye tartósan romlik. Ebben az esetben a szülőt az iskola értesíti az engedély visszavonásáról, és a tanulónak 4 óráig a napköziben kell tartózkodnia előre megbeszélt ideig. (tanulmányának javulásáig)

6.      A tanítási órát a szülők előzetes bejelentkezés alapján, a szaktanárral előre egyeztetve látogathatják.

7.      Az általános iskolai tanulók az iskolába csak a szükséges felszerelést hozhatják, nem használhatnak oktatást zavaró tárgyakat (pl. mobiltelefon, audio-, video berendezéseket). Az iskolában érkezéstől délután 2 óráig a tanuló nem használhat mobiltelefont. Délután 2 órától az iskola területén tartózkodó tanulók is csak a felügyelő pedagógus előzetes engedélyével használhatják telefonjaikat. Ha az adott szabályokat a tanuló áthágja, a telefont le kell adnia az igazgatói irodában, ahol a csak a szülő veheti át. A tanulóknak nyilatkozniuk kell, hogy tudomásul veszik, hogy a mobiltelefon elvesztése esetén az iskola semmiféle felelősséget nem vállal.

8.      Ne hozzon be a tanuló éles, testi épséget veszélyeztető tárgyat vagy az iskola szellemiségével nem egyező tárgyat.

9.      Tilos az olyan tárgyak, ékszerek viselete, melyek a tanulóra magára, vagy másra veszélyesek, balesetveszélyesek. Ezek között van a piercing (a test bármely részén).

10.  Tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas dolgok fogyasztása. Az iskola épületében a látogatók sem dohányozhatnak.

11.  A váltócipőt és a testnevelési felszerelést a kijelölt helyen kell tartani. Ezeknek rendben tartása a tanuló feladata.

12.   Az iskolai ünnepélyeken fehér ingben-, blúzban és sötét nadrágban-, szoknyában kell a tanulóknak megjelenni.

 

 

A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendje

1.      Az első tanítási óra 800 órakor kezdődik. A tanulóknak 750-ig kell az iskolába érkezniük. A gimnáziumban a 0. óra 7:30-kor kezdődik.

2.      A tanulók becsengetés után az osztálytermekben csendben várják a tanárt. Amennyiben a tanár öt perc után sem érkezik a terembe, a hetes értesíti az igazgatóhelyettest vagy az ügyeletes tanárt, aki gondoskodik a helyettesítésről. A szaktantermekbe (természettudományi, zene és tornaterem) csak tanári felügyelettel lehet bemenni, óra előtt a tanulók a folyosón csendben várják a szaktanárt.

3.      A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. A hetes kötelessége a hiányzások és a felszerelés jelentése. A hetes kötelessége nap végén az ablakok becsukása, a villany leoltása és a tábla letörlése.

4.      Az iskolai osztályozás és értékelés rendje

A tanuló teljesítményét a tanév közben érdemjeggyel (1-től 5-ig), félévkor és év végén osztályzattal (elégtelentől jelesig) értékeljük. Tanév közben érdemjegyet szóbeli és írásbeli megnyilvánulásra, iskolai dolgozatra, órai munkára, beszámolóra, kiselőadásra, önként vállalt szorgalmi feladatra, versenyeredményre, házi dolgozatra, füzetvezetésre kaphat a tanuló. Év végén elégtelen osztályzatot kapott tanuló javítóvizsgát tehet a kijelölt vizsgaidőszakban. Az érdemjegyről minden esetben a tanulónak tájékoztatást kell kapnia, s arról neki kötelessége a gondviselőjét tájékoztatnia.

5.      Ha a tanuló hiányzik a tanóráról, a hiányzása miatt elmulasztott tananyagot pótolnia kell. Az elmulasztott tananyag megismerése a tanuló feladata! Amennyiben a tanuló 1-2 hetet hiányzott betegség miatt, a szaktanároknál kell jeleznie, ha nem tudta bepótolni a tananyagot. A tanárokkal történő egyéni megbeszélés alapján, határidő megadásával történik a mulasztott tananyag pótlása. Amennyiben nem betegség miatt történt, és nem huzamosabb ideig a hiányzás, a tanuló köteles időre pótolni a tananyagot.

6.      Dolgozatát 10 munkanapon belül értékelve vissza kell, hogy kapja a tanuló, ellenkező esetben újraírhatja ugyanabból a témából a dolgozatot. Nem írhat új témazáró dolgozatot a tanuló az adott témakörből addig, amíg az előző érdemjegyét nem ismeri.

7.      Az osztályban tanító tanároknak a témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megíratás előtt be kell jelenteni a tanulóknak. Naponta a tanulók legfeljebb csak két témazáró dolgozatot írhatnak.  Az eredményt a tanulóval ismertetni kell.

8.      A témazárókat a szülők megtekinthetik, olyan módon, hogy a gyermek fénymásolatot készíttethet a dolgozatról.

9.      Az általános iskolában a regenerációs szünetben a tanulók felügyeletét a „regis” ügyeletes látja el. A tanulók ebben az időszakban sem lehetnek felügyelet nélkül. Ebben az időszakban a tantermet el kell hagyni, a tanulóknak ki kell menni az iskolaudvarra, ill. a parkba, hogy mozogjanak.

10.  Az ebédelés az előre beosztott turnusokban történik. Az ebédlőben a fenti időben ügyeletet biztosítunk, csak az ügyeletes tanár felügyeletével mehetnek be a diákok ebédelni.

11.  Az utolsó óra után a tanulók kötelesek a székeket a padokra feltenni. A tantermet tisztán elhagyni. Az iskolatáskát, kabátot a teremből kivinni. A teremben aznap utolsó órát tartó tanár feladata, hogy ellenőrizze a termet, a tantermet bezárja, a kulcsot a tanári szobába leadja (amennyiben szükséges). A napközis termekben a napközi végén kell a székeket a padokra rakni.

12.  A már működő szakkörök (tehetséggondozás, rajz, sport) mellett a tanulók kezdeményezhetik képességeiket fejlesztő foglalkozások szervezését. A tanórán kívüli foglalkozások szervezőinek az előzetes terem és időpont egyeztetés után az iskola igazgatójától kell engedélyt kérni. Ezeken a rendezvényeken a tanulókért és az iskola állagának megóvásáért a szervező pedagógus a felelős.

13.  Az iskolán kívül szervezett programokon (korcsolyázás, színházlátogatás, tanulmányi kirándulás, stb.) a tanuló köteles fegyelmezett magatartást tanúsítani, viselkedésével az iskola hírnevét erősíteni. Az iskolán kívül megrendezett programokról a tanár köteles a szülőt értesíteni. Ezeket a programokat az iskola igazgatójának minden esetben be kell jelenteni. Közlekedési eszköz igénybevételénél a szervezőknek a szülő előzetes írásbeli engedélyét kell kérni a minőségbiztosításban lefektetett szabályok szerint.

14.  A napközis foglalkozások rendjét a pedagógiai program napközire vonatkozó része szabályozza.

 

Tanítási órák közötti szünetek rendje

 

1.      Az óraközi szünethez a tanulóknak joga van, az órát vezető tanárnak ezért szigorúan be kell tartania a csengetési rendet.

2.      Regenerációs szünetben az általános iskolai tanulóknak kötelező a termeket elhagyni, ezt a fogadó tanár ellenőrzi. A gimnázium tanulói a regenerációs szünetet az épületben tölthetik. Az udvarról, ill. a parkból sorakozó után, rendben kell a gyerekeknek bejönni.

3.      Tízórai szünetben kell a gyerekeknek a tízórait megenni, ülve, ezt a tantermekben kézmosás és az étel egyéni megáldása után lehet elfogyasztani.

4.      A tanulóknak lehetőségük van, hogy a szünetekben vagy a regenerációs szünetben teljesítsék a pénztári befizetéseket (menza stb.) az arra kijelölt napokon.

5.      Csengetési rend:

0. óra                             730 - 815

Áhítat                            800 - 820

1. óra                             820 - 905

2. óra                             915- 1000

3. óra                             1015 - 1100

4. óra                             1110 - 1155

Regeneráció                  1155 - 1225

5. óra                             1225 - 1310

6. óra                             1315 - 1400

7. óra                             1410 – 1455

8. óra                             1500 - 1545

 

 

XII. Tankönyv-támogatási igények elbírálásának módja

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösségek véleményének beszerzését követően (Ktv. 19. § (1) bekezdés c) pontjának és (2) bekezdésének figyelembevételével). A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyvvásárlásra rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek beszerzésére fordítjuk.

 

Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy minden tanuló részére, aki

·                    tartósan beteg,

·                    sajátos nevelési igényű,

·                    három- vagy többgyermekes családban él,

·                    nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,

·                    rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).

Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni – kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a Ktv. 121. §-a (1) bekezdésének 28. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

A normatív kedvezmény iránti igényt a jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel.

Az igénybejelentés határidejéről a határidőt megelőző 15 nappal írásban értesíti az iskola a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.

 A családi pótlékra való jogosultság igazolására az iskola a következő dokumentumokat fogadja el:

bérjegyzék,

pénzintézeti számlakivonat,

postai igazolószelvény.

Az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel is megoldhatja, ekkor a 2001. évi XXXVII. Tv. 7 § (2) bekezdése a mérvadó.

A kérdéskör kezeléséhez még segítséget nyújt a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-a, valamint a R. 4/A. § (1) bekezdésének d) pontja.

 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

 

A tanuló az iskolai képzés, a tanórák alatt készített alkotása, terméke iskolai tulajdon, azzal az iskola szabadon rendelkezik.

Ha az iskola ezt az alkotást, terméket értékesíti, a tanulót díjazás illeti meg, amelyet közös megegyezéssel alakítanak ki.

A tanulónak az iskolán kívül készített alkotása, terméke a saját tulajdona még akkor is, ha azt az iskolai munkában valamilyen formában felhasználja (pl.: szemléltetés, kiállítás). Erről a termékéről, alkotásáról lemondhat az iskola javára, amiről írásos nyilatkozatot kell tennie. Az iskola nem köteles a felajánlást elfogadni.

 

Az iskolának és az iskola területéhez tartozó helyiségek használatának rendje

 

Az iskola valamennyi tanulójának, dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését, tisztaságát megóvja. A szándékos károkozást köteles a tanuló ill. szülei megtéríteni, vagy köteles gondoskodni a helyreállításról. A kár felmérése a gazdasági vezető feladata.

Az iskola lépcsőházainak, folyosóinak, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása a helyileg, odatartozó osztály osztályfőnökének feladata.

Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli. A könyvtár helyiségeiben szükség szerint csoportos foglalkozásokat tarthatnak, de ott mindig csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. A könyvtár használatának rendjét az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A számítógépes teremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne lévő gépek rendeltetésszerű használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógusok felelősek. A teremrendet külön szabályzat tartalmazza, amely a teremben van kifüggesztve.

A tornateremben tanári felügyelet nélkül nem lehet tartózkodni.  A testnevelési órákra becsöngetéskor a tornaterem ajtaja előtt kötelesek a tanulók tornaruhában gyülekezni.

Az intézmény területén bármilyen reklám- és tájékoztató anyagot, képet csak igazgatói engedéllyel lehet kifüggeszteni.

Az egész iskola területén tilos tanári felügyelet nélkül használatba helyezni, ill. használni elektromos eszközöket. (számítógép, TV, magnó, írásvetítő, ventilátor stb.)

Csak tanár engedélyével és jelenlétében szabad kinyitni az ablakokat az általános iskolában.

Tanítási órák után kivételes esetben mehetnek csak fel a szülők az emeletre. (pl. a gyermek elveszett holmiját megkeresni…) Ezt minden esetben jelezniük kell egy dolgozónak.

 

 

A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló szabályok

 

Késések:

·         A 30/2004. (X.28.) OM rendelet a következőképpen határozza meg a késést. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, ezt igazolnia kell. A késés igazolása a mulasztás igazolására meghatározott eljárást kell alkalmazni. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

·         A mulasztásokat a tanuló a következő osztályfőnöki órára, de legkésőbb egy héten belül igazolni köteles

·         A késések idejét összeadjuk. Amikor ez az idő eléri a negyvenöt percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

·          Igazoltnak tekintjük a közlekedési akadályok miatti, családi, vagy egészségügyi okokból bekövetkező késéseket, amelyeket írásban igazolni kell. A késés igazolására lehetőség van (szülő, ill. tanár).

·         1 óra (45 perc) késés/igazolatlan óra után értesíteni kell a szülőt. Amennyiben a szülő igazolja a mulasztást, azt a szülő által igazolható 3 nap egyikének kell tekinteni.

·         tanköteles tanuló esetén 10 óra igazolatlan hiányzás után, vagy a 2. alkalommal értesíteni kell a Gyermekjóléti Szolgálatot és a Kormányhivatal Oktatási Főosztályát.

·         Amennyiben a tanuló elmúlt 18 éves, a késések következményeit neki kell vállalnia: 30 óra igazolatlan mulasztással megszűntethető a tanulói jogviszonya.

 

Hiányzások:

·         Az orvosi igazolást a tanuló köteles az osztályfőnöknek a hiányzást követő első osztályfőnöki órán leadni, de legkésőbb egy héten belül.

·         Három tanítási napot a szülő is igazolhat. Ez nem szedhető órákra. Amennyiben a szülő egy napon 1-1 órát igazol, az is egy egész napnak számít.

·         Iskolai célból történő távollétet (verseny, fellépés) az osztályfőnök is igazolhat.

·         Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program) engedélyt kell kérni. Az engedélyezés az igazgató hatásköre.

·         Betegség esetén, a megbetegedés napján reggel a szülő köteles értesíteni az iskolát.

·         A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülőnek a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Egy napnál hosszabb időre szóló felmentés csak szakorvos javaslata alapján fogadható el.

Orvosi vizsgálatra abban az esetben szabad menni tanítási idő alatt, ha a tanítási időn kívül nincs lehetőség. Az engedélyt ilyenkor is a szülőnek kell kérnie az ellenőrzőben. Rosszullét esetén a szaktanár és az osztályfőnök dönti el, hogy szükséges-e orvoshoz, illetve betegszobára küldeni a tanulót.

 

A Házirend módosításának szabályai, a házirend elfogadása

A Házirend

·         a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, és a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

·         a Kt. végrehajtási rendeletei,

·         a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,

·         a 100/1997. Korm. rendelet az érettségi vizsgaszabályzatról,

·         a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.),

·         a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet az NKt. végrehajtásáról,

·         a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról alapján készült.

A Házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el, a tanulói önkormányzat és az iskolai szülői közösség egyetértésével, módosítását kezdeményezheti a tantestület, a diákönkormányzat, iskolai szülői munkaközösség.

A Házirend megsértésével kapcsolatos intézkedés iskolai alkalmazott esetében a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezés megszegésére vonatkozó eljárást, tanuló esetében iskolai fegyelmi eljárást jelent.

A Házirend megsértésével hozott döntés vagy a döntés elmulasztása ellen a szülő, illetve a tanuló, iskolai alkalmazott eljárást indíthat.





Copyright © 2016-2017 Fundamentum iskola | Website created by.: WebArts Studio